Lajtai Gábor :Fénytölte

Mikor vad káprázat édes ténnyé olvad
Mikor felhőmúltad nem fedi a holdat
Mikor sorsod karma egyenessé forgat
Akkor kész a lélek, akkor vár a holnap

Mikor gátak nélkül érzed a világot
Mikor vágyó léted hitből merít álmot
Mikor a kereszten saját magad látod
Akkor kérsz kegyelmet, utad onnan járod

Mikor szíved fénye szeretetbe réved
Mikor boldogságod más szívébe kéred
Mikor minden perced tanítványként éled
Akkor taníts csupán, akkor szórd a fényed

Akkor birtokod lesz erény és igazság
Akkor a kegyelem angyalburka száll rád
Akkor minden szívvel összefűz a jóság
Akkor lesz fénytölte, akkor kész a bárkád


2 megjegyzés:

napsziget írta...

Köszönöm, hogy megosztotta a versemet :)
üdvözlettel: Lajtai Gábor

Arozika írta...

Gyönyörű vers!:) Én köszönöm , hogy ilyen csodákat kapunk Tőled!

Sikeres, szép nyarat kívánok!