Georges-Emmanuel Clancier :Tétova szeretők

Találkozásainkkor a szópárbajok,a csöndek,a kihívások,az álfesztelenség helyébe nem a gyengülő,de a gyengédebb vágy lépett. Nemcsak egy testet kívántam és a varázshatalmát,Őt kívántam,úgy ahogy volt,Őt,aki csodálatosan szerelmes volt a szerelembe,azután hírtelen a közöny szobrává vált,a boldogság és kétségbeesés fényárny játékával szüntelen változó Őt,az életét,azt,ahogy a következő pillanat elébe szaladt,és ahogy olykor váratlanul és felkavarón felmerült a múltja.

Nincsenek megjegyzések: