Kahlil Gibran :Homok és Tajték

Hétszer vetettem meg a lelkemet:
Először, mikor jámbornak láttam, ami által nagyságot ért el.
Másodszor, mikor nyomorékok előtt sántítani láttam.
Harmadszor, mikor nehéz és könnyű között választhatván
a könnyűt választotta.
Negyedszer, amikor igazságtalanul cselekedett és azzal vigasztalta
magát, hogy mások éppúgy igazságtalanul tesznek.
Ötödször, mikor valamit gyengeségből abbahagyott, de kitartásának
erőt tulajdonított.
Hatodszor, mikor egy arc csúnyaságát megvetette és nem tudta,
hogy az saját álarcainak egyike volt.
És hetedszer, mikor dicshimnuszba kezdett s ezt művészetnek tartotta.


Nincsenek megjegyzések: