Csabai Andrea:vihar előtt

ma ajtón kívül hagyok mindent
és mindenkit

kisze-kusza vonalakat
rajzolok
összefirkálom az eget
csak magamnak leszek

elhallgattak madaraim
reszkető fák közt oson
a szél
vacognak a hegyek

holnap majd
úgy nyitok ajtót a világra
hogy az beleremeg


2 megjegyzés:

Magdi írta...

Gyönyörű gondolatokat olvastam és csodás fotókat nézhettem drága Arozika!
Szeretettel jártam nálad.
Ölellek.
Magdi

Arozika írta...

Ölellek én is!