Barátom, hogy vagy?- érezz e két kis szó közt,egy igazi meleg szívdobbanást. Hogy vagy? Én élek, azaz megvagyok. Ugye rossz néven veszed, hogy rózsaszín kártyáidra és plajbásszal irkált leveledre nem válaszolgatok.
Ne haragudj rám. Mindig válaszolok neked én hűségesen, szeretettel és mulatságosan és kimerítően, mihelyt a postádat elolvasom , csak nem írom meg a válaszaimat. Négyoldalas leveleket futtatok el a fejemben, és nem teszem papírra. Nem érek rá, hidd el, hogy nem érek rá levelet írni.
És bevallom neked, örülök is neki , hogy nem érek rá,
mert mindig attól félek, hogy ha a levélpapír fölé hajlok, kiömlik rá az egész szívem. Minden levélpapíros fehér kísértés nekem, hogy valahova, valakinek, akárhova elkezdjem írni azt ,aminek vége-hossza nincs, az egész életet, mindent, mindent a világon, minden gondolatot, amelyeket koponyám fogolytáborában őrizek, s amelyeket nem szabad soha senkivel közölnöm,tiltja a gyöngédség legszigorúbb cenzúrája.
2 megjegyzés:
Ismételten szavakat némító szépek hajtottak ki benned, Arozika! Mennyi igazság tud besűrűsödni pár mondatba, pár verssorba, de talán nem szabad olyannyira félteni a bennünk megszülető gondolatok, félelmek, örömök áradatát, hiszen megérzi azt a lélek, hogy kinek írhatja meg önnön levelét.
Csodálatosak az évszakok zöngéi Nálad, harmonikus szóképekkel ajándékoztad meg az estémet.
KÖSZÖNÖM
Aludj jól, legyen békés az éjszakád, kívánom!
Kedves vagy Tükör , de az az igazság, hogy per pillanat Szép Ernő szavai a reálisak...
Annyi, de annyi megválaszolatlan levelem van , még szerencse, hogy a barátaim ismernek...
Nagyon szép napot kívánok Neked, Tükör!
Megjegyzés küldése