Rabindranath Tagore :A növekvő hold

Virágiskola

Mikor viharfelhők morajlanak az égen, és leszakad a júniusi eső,
nyirkos keleti szél kószál a pusztán, és veszetten dudál a bambuszok felett,
akkor hirtelen - honnan, honnan nem? - egy csapat virág jön, és vad örömmel táncol a zöld gyepen.
Anyám, én azt hiszem, a virágok iskolába járnak lenn a földben.
A tanterem ajtaja zárva van, és aki korábban akar kimenni játszani, a tanító a sarokba kergeti.
Mikor leszakad a júniusi eső, szünidőt kapnak.
Az ágak összecsapnak az erdőben, levelek suhognak a vad szélben, mennydörgő felhők tapsolnak óriás kezükkel, és a virággyerekek rózsaszín, sárga és fehér ruhában kirohannak.
Anyám, én azt hiszem, ott van az otthonuk valahol az égben, ahol a csillagok is laknak.
Nem láttad, milyen mohón igyekeznek haza?
Nem tudod, miért sietnek annyira?
Sejtem, hogyne sejteném, ki után nyújtják ölelő karjukat: nekik is van anyjuk, mint ahogy az enyém te vagy.

Kopácsy Margit fordítása

Nincsenek megjegyzések: