kisimítani arcodból a ráncokat,
letörölni szemedből a könnyed,
hinni, hogy velem együtt könnyebb.
Nem akarok lemerülni, mégis hív a tenger,
nem akarok felrepülni, mégis hív az ég.
Nem akarok álmodni, de esendő az ember,
nem akarok semmit, és semmi nem elég.
Nem tudom, mit is akarok,
várlak, s közben majd meghalok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése